JAROMÍR NOHAVICA

o něm |novinky |koncerty |diskografie |další tvorba |kontakt


TVORBA- PŘEKLADY- MAĎARSKÉ
 

Egér  /Myš na konci léta
překlad: Tömösközi Csaba

 

 

Az egész ház alszik,csak mi vagyunk ébren.
Mi ketten a sötét éjben.
Én irodalmat írok egy papírra éppen,
és ő pedig nézeget engem.

Egy szürke kis egér tán ki eltévedt.
vége a nyárnak és az aratók jönnek.
Ne hidd ám barátom,hogy azt te nem érzed,
mikor kaszával sebeznek téged.

Hát én azt nem hiszem te kicsi vendég.
Nyugodtan maradj itt elférsz itt velem.
Reggel majd korán kelsz és elbújsz szépen,
este majd ismét a vendégem leszel.

Majd én is kaparászok reggelig véled,
te ezt fogaddal én tollammal teszem,
nem baj, hogy kabátunk más színű éppen.
A fő , hogy a világ a tiéd is legyen.

Vége a nyárnak és elfog a szégyen.
mert a földeken gyilkosok lépnek.
Ártasz,vagy nem ártasz ki ítéli ezt meg.
Maradj csak itt, kapsz menedéket.

 

 

 

Egyszer egy kocsmában  /V hospodě na rynku
překlad: Tömösközi Csaba

 

 

Egyszer egy kocsmában rumot ittam,
mielőtt szólhattam mindjárt be is soroztak,
kötötték kezemet,és indultam már
a ló is csak bandukolt - hülye világ.
Egy árokban a határon pisztolyt adtak,
Liebershwitz tábornok irányt mutat,
ott van a Francia "pokoli nép"
ne kérdezz ne sírjál , kussolj és lépj.

A golyók szállnak ránk - melyik enyém ?
A föld is megremeg léptem helyén,
otthon már arattak,jön a vetés,
a pokol tornácán nincsen remény.
A szívemet kévébe kötötték meg,
ellenem küldték a lövészeket,
és mindezt csak azért,mert rumot ittam,
a kocsmában leültem a katonákkal.

Talán,ha kétszáz év letelik majd,
egy dalnok elmondja ezt a kis dalt,
de ajándék lónak ne nézd fogát,
ne nevess barátom csak mond azt - viszlát.
A hamis kocsmáros rummal itat,
egy kislány az ablakból integet majd,
itt ahol fekszem most egy fa állni fog,
ás tán majd elpatkol Napóleon.
 

 

 

FECSKE  /Vlaštovko le
překlad: Tömösközi Csaba

 

 

Fecskemadár szállj a nagy falon át, a Gobi homokján túl.
Megkerülöd a Földet is tán a császár még ott nagy úr.
Ma éjjel álmot láttam,hogy magot szórt neked Beethoven egy tálba.
Fecske csak szállj,vezess tovább.

A halat kérdezd,hol a jobb élet,kérdezd a flamingótól.
Aki irigy nem lát semmit a felhők távlatából.
Ha látsz majd egy árnyat ott fönn.
Hidd el,hogy Gagarin int neked az űrből.
Fecske csak szállj,vezess tovább.

Fecskemadár szállj csak tovább,hoztam én három garast.
Első enyém,a másik tiéd harmadik a fényhozóé.
Ha netán elfáradnál,tollad megsimítja Mária Magdaléna.

Fecske csak szállj,vezess tovább....

 

 

 

 

Holnap reggel  /Zítra ráno v pět
překlad: Tömösközi Csaba
 

 


Ha holnap reggel majd a falhoz állítanak,
és utoljára még egy kis vodkát adnak,
szememről a kendőt letépem,hogy lássam az eget,
és ott látlak,majd szerelmem téged.

Ha holnap reggel majd,eljön hozzám a pap,
azt mondom majd neki - nem a mennybe visz utam,
éltem,ahogy éltem és úgy is halok meg.
Amit megfőztem én eszem meg.

Ha holnap a hadnagy tűzparancsot ad,
kár lesz az évekért,mikor nem csókoltalak,
felnézek a Napra és szomorú leszek,
hogy egyedül hagylak e földön téged.

Ha holnap reggel tán,a ruhát mosod majd,
és a szénát forgatod nem hallom már szavad,
tegyél fát a tűzre és ne légy szomorú,
az élet néha rövid - a tiéd legyen hosszú.

 

 

 

Hóvirág  /Sněženky
překlad: Tömösközi Csaba

 

 

Az üres párnára magam mellett,
egy hóvirágot tettem neked
- a párnára én.

A párkányra leült egy fehér galamb,
szomorú voltam,hogy elhagytalak,
aludtam tovább.

Álmot ámodtam nem tudom mi volt,
csak arra emlékszem már
csókoltál engem és én csókoltalak,
álmodni már csak ilyet szabad !

A szállodában kemény az ágy,
a virág hervad a párnákon már,
ettől féltem tán ?
 

 

 

 

Mialatt te fürdesz  /Zatímco se koupeš
překlad: Tömösközi Csaba

 

   


Mialatt te fürdesz és mosod a hátad,
a legnagyobb bűnre érlelsz bennem vágyat.
ahogy a víznek adod magad,
úgy vinnélek én a tolvaj.

Már benne vagyok nyakig.
A műanyag kék falig,
fogyasztom a kávét a harmadik cigit,
és a vékony falon túlról,
hallom,hogy a habbal játszol.

Hagyd a vizet víznek,csak nyugodtan folyjon.
Értsd meg a vágyam a vágyam,
és az idő csak itt cammog.
a cigaretta alszik a kávé kihűl a vérem felforr,
nagyon szép is volna ha a szív nyugodtan járna,de ez most zakatol.

Mialatt te fürdesz és mosod a hátad,
a világ forog velem kezemből kiesnek a tárgyak.
Ha a küszöbön fogsz állni,
bátorságért vagyont tudnék áldozni.

Hagyd a vizet víznek,csak nyugodtan folyjon.
Értsd meg a vágyam a vágyam
és az idő csak itt cammog.
a cigaretta alszik a kávé kihűl a vérem felforr,
nagyon szép is volna ha a szív nyugodt volna,de ez most zakatol.

Mialatt te fürdesz....
 

 

 

Mikymauz
překlad: Tömösközi Csaba

 

  

Reggel ha ébredek , megfogom a csuklómat
talán még ver a szívem,talán még szerencsém van.
Vagy talán meghaltam és papírból van a cipőm.
A reggel mind egyforma,a semmibe ébredek föl.

Nincs ami nincs és nincs miért kivel,
Nincs hova nincsen miről,mindeki maga kél.
A sovány Don Quijote nyergeli Rosinantét
Az Isten vak sofőr most,beült a volán mögé

Telefont beindítom - más lelkek rögzítőjét
rossz hírek jönnek sorban mint reggel a csendőrség.
Félig már ébren vagyok,de félig aludnék még
Tán mintha mosolyognék - mosolyom Mikimausé.
A reggelt betiltanám....

Jó ember a rádiónál Chekoreát ad le éppen
Lám milyen vígan vagyunk,akár egy temetésen
Sorban a múmiákkal,körökkel szemeimen
Rózsaszín résen át még látom a tegnap éjjelt.

Valamit mondasz nekem,mit hogyan kéne tennem
Lassan már hűlnek ki a gödrök a heverőben
Mindent a sötét takar,kinek a hibájából
Favágó közénk vágott,baltával hadonászott

Az ágyunk szétosztva áll,két külön államra már
A tapéta mintája most az új államhatár
Álmomban ez nem zavar,az álmom édes bölcső
Volt bennem szerelem is,de erre most már késő
a határt betiltanám...

Átkozott az az óra,a perc és a másodperc is
A dolgok nem feketék,de fehérnek nem nevezném.
Amikor nincsen sötét,de még a semmit látni
A virrasztás fájdalmas most,az altatót ki kell hagyni.

Most vadul ver a szívem,és tompán fáj a fejem
aludni s nem ébredni fel,nem is kell értelmeznem
Térdemre támaszkodva,hallgatom könnyeidet
az életet már lekéstem,a halál ráér kicsit

Mi tegnap megtörtént rég,az ma már nem érvényes
A kávét már megittam, nincsen több már a csészében.
Ha meg kell történnie,az úgyis eljön végre
A vajas kenyér is csak,a vajra pottyan éppen
a vajat betiltanám....

Reményről beszélsz nekem,a szavakat keresed most.
akár a földünk körül vadul keringő műhold
Ledobni pizsamámat - na ez még könnyen menne.
Húsz évig beszéltem,de már nincs hozzá kedvem.

A vécén a plakátról - egy kövér kismalac néz
a vízörvény a maradékkal a csészében eltűnt már rég
a lényeg el van mondva,el is vitte a víz.
Néhány perc nyugalom itt utána indul a vicc.

Fogom hát a csuklómat,és kint már holnap van rég.
Az óra elüti a "Jó reggelt" szignál végét.
Félig már ébren vagyok,de félig aludnék még
Mintha még mosolyognék - mosolyom Mikymauzé.
A szerelmet betiltanám....



Pétervár  /Petěrburg
překlad: Tömösközi Csaba

 

   

Ha leszáll az éj Pétervár tetőire - elfog a bánat.
Kóbor kutya nem kér a kenyérhéjból,
mit tőlem kaphat.

A szerelmem ma Igor hercegé lesz
vodka mellett játszom egy revolverrel,
egy holló megpihen Pétervár tetőin most,
az ördög vinné el.

A horizonton vak madarak szállnak,
a vörös Nap alatt.
A lelkem régen a sztyeppék fölött száll már,
a mécses is hamvad.

Bánatomnak e földön nincs határa,
- maga az oka Nagyezsda Ivánovna !
Maga az oka ha reggel rám találnak -
lyukkal a fejemben.


 

 

Szarajevó  /Sarajevo
překlad: Tömösközi Csaba

 

  

A halici síkon port kavar a szél,
mindenünk mink volt, a vizek elvitték.
akár minden évben a vándormadarak,
kék levéllel visznek a messzi távolba.

Még mindig ég a tűz és pattog a fa,
de itt az idő az alvásra már.
A dombokon túl vár Szarajevó
holnap ott majd össze ad a pap.

A templomban majd ő összead minket,
és virágkoszorút a vízre letesznek.
a víz visszafolyik majd a tengerbe,
mi maradunk itt csak és az ég kékje.

Még mindig ég a tűz és pattog a fa,
de itt az idő az alvásra már.
A dombokon túl vár Szarajevó
holnap ott majd össze ad a pap.

Építek egy házat fehér kövekből,
tölgyfagerendákból lesz majd a tető.
mindenki tudja meg,hogy hogyan szeretlek,
erősen fog állni,örökké itt lesz.

Még mindig ég a tűz és pattog a fa,
de itt az idő az alvásra már.
A dombokon túl vár Szarajevó
holnap ott majd össze ad a pap.
 

 

 

SZÖKEVÉNY  /Přelezl jsem plot
překlad: Tömösközi Csaba

 

 

A kerítésen túl levettem bakancsom,
kiskatonám a kezed mint a vas.
Életet és halált választ el ez a drót,
aki túlélő az nehzen jut át.
Életet és halált középső út nincsen,
nincs sekély gázló, a szerencséd itt minden.
életre és halálra osztották szerelmem,
akár csak egy bábut - drótokkal vezetnek.

Az első kocsmában a forró kályha mellett,
kapok egy grogot,a lányok követnek.
Nyitom az ajtót vállamról az eget leveszem,
tettem egy lépést a szakadék felett.
A postáskisasszonytól telefonkönyvet kaptam,
fölöslegesen,hisz nincsen itt kit hívjak.
Csak hivatlan vendég vagyok a falon túl,
ember visszavárunk,talán viszontlátunk.

Csak hivatlan vendég e furcsa világban,
Az életért harcolok,a villamoson én.
Kegyelmet kértem , mondták ők - Hát menjen!
Az egyik falon túl a többi áll elém.
Böjti vasárnap és fennséges a csend itt,
a vártemplomban az isten jóllakottan térít.
És ő jókedvében fiának nevezett,
misebort ittunk és ő is lerészegedett....

A kerítésen túl....

 

 

 

Tájkép csata után  / Krajina po bitvě
Překlad:Tömösközi Csaba

 

Célozunk egymásra célozunk én és te.
A csendet köröttünk ugatás bontja meg.
A réten holt pillangók fekszenek.
eső esik a fejünkre,
ketten maradtunk csak életben
kik túléltük e szégyent.

Célozunk egymásra célozunk én és te.
a gránátrobbanás fülünkben még nem ült el.
A kaszás most köztünk vág rendet,
fehér ruhában már vár minket,
és mi ketten itt fekszünk még
árokban szemtől szemben.

Célozunk egymásra célozunk én és te.
Nem ért el bennünket a sírásók éneke,
száz meg száz harcot átvészelve
a szerencse kísért minket,
most száz lépés választ el bennünket,
és ez még sok,vagy már nem.

Gondolunk egymásra gondolunk én és te.
Mi tegnap törvény volt - ma érvénytelen.
a szörnyűség még itt lóg a föld felett,
hogyan mennénk mi kéz a kézben ?
Mikor megölted kit szerettem,
és én ki szeretett téged.

Nem tudunk egymásról nem tudunk semmit sem.
Az alvadt vér szagát szívjuk be mindketten.
a halál bűzét bőrünk már átvette
vége van az első résznek,
hátra van még a nagy finálé,
kétszer hat liter vérrel festve.

És célozunk egymásra célozunk én és te.
Fáradtak szomjasak,éhesek szőrösek.
Az ég már sötétül és jön az éj
szemhéjunk nehéz mint a fegyver,
ki ad most tanácsot,segítséget
mikor már mi is alszunk régen.

És célozunk egymásra célozunk én és te.
A csillagok hullanak,a horizont fényesebb.
Egy ég alatt fekszünk mindketten,
az anyaföld ölébe enged,
és ahogy alszunk álmodban nyújtod kezed,
te nekem,és én neked

 

 

 

ÜSTÖKÖS  /Kometa
překlad: Tömösközi Csaba

 

Láttam egy üstököst,az égboltot vágta át,
dalolnék neki, de hirtelen tovább állt.
Eltűnt,mint dámvad az erdő szélében,
nem hagyott itt mást,csak aranypénzt szememben.
Aranypénzt eldugtam öreg tölgy tövében,
ha újra vissza jön én régen nem élek,
mi régen nem éljük már gőgös életünk,
dalolnék neki,de ő csak úgy elrepült.

A vízről,a rétről erdőről,
halálról,ki mindenkit meggyötör,
a szívről,a vérről csalásról,
és mindenről amit még nem látott.

Az égi állomás vagoncsengésében
Kepler úr szétírta törvényét az égnek,
kereste míg rátalált a csillagok tengerén
titokra mi azóta vállunkat terhelé,
a legnagyobb legrégibb természet törvényét,
hogy az emberből csak ember születék,
gyökér az ágakkal tölgyfában teljesül
értelmünk vére a kozmoszban szétterül.

Láttam egy üstököst akár egy reliéf,
egy művész kezéből,aki már rég nem él,
szálltam fel az égbe tán megérinthetem,
szégyenben az összes ruhámat levettem,
mint Dávid szobra fehér márványból
álltam és néztem fel néztem fel a sárból,
nem vagyunk méltók rá,hogy felemeljenek
dalolnék neki,de ő csak úgy elment.

A vízről a rétről erdőről,
halálról,ki mindenkit meggyötör,
a szívről, a vérről csalásról,
mindenről amit még nem látott.

 

 

 

Vedd le az ingedet  /Košilka

překlad: Tömösközi Csaba

 

 

Vedd le az ingedet én kedvesem.
A reggel messze még elhiheted.
A reggel messze még szívem közel,
tudom,hogy ma éjjel enyém leszel.

Tegnap elmentél,ma itt vagy megint.
Úgy mint én nem szeret téged senki.
A vízen vizecskén úszik a jég,
lehet,hogy utolsó lesz ez az éj.

Vedd le az ingedet porcelánból.
Szebbet,mint te vagy én nem kaphatok.
Vörös az ég alja mint a vérem,
első vagyok neked és te nékem.

 

 

 

Zsoldosok  /V tom roce pitomém
překlad: Tömösközi Csaba

 

   

Abban a rossz évben,amikor béke lett,
egy fa alatt ültek a zsoldosok részegen.
Részeg zsoldosok,nagy hívő emberek,
kárászt sütöttek megrakott tűz felett.

Na mi van zsoldosok,na mihez értetek ?
Megölni,lecsapni,meglopni a tetemet.
Tömni az ágyúkat a jogról fecsegve,
tiporni a törvényt,embert lefejezve.

Inni a vért,közben csigolyák repednek,
ölni és célozni a halál nevében.
Kurvákkal lebzselni a piát vedelve,
ezzel a két kézzel nyakat kitekerve.

Vége a viszálynak,vége az üzletnek,
lakomák helyett,most halászni kénytelen.
Ültök a fa alatt,máshoz nem értetek,
Abban a rossz évben amikor béke lett.

És mi lesz zsoldosok, mi lesz most veletek ?
Ajtókat döngettek,nagy hívők lettetek.
Kapukat döngettek,talán beengednek,
lehet,hogy nem kell itt majd éhen vesznetek.

Bárányom - zsoldosom,kezedről vér csepeg,
senki nem hisz neked átkozott a lelked.
Vége a harcnak most - inkább eltünök én.
öljétek meg egymást - ezt még megvárom én !


vlastní texty
písně od A do Z
archiv pod lupou

překladatelé
překlady textů
       polské
       anglické
       německé
       italské
      
maďarské
       esperanto
divadelní hry
opera
muzikál
bás

próza
písničkový blog
co mě zaujalo
 

domů
mapa webu